A cím nem Dalos ügynökre, hanem Kelemen, a kőműves felségére utal, bocsi. Azt mondják mindennek van kezdete, minden történet elindul valahol. Hogy az István, a király hogyan kezdődött, az ötlet csírája mikor jelent meg először az alkotókban, ma már legenda és számtalan változatban létezik.
Szörényiről például az a hír (is) járja, hogy az István, a király komponálása előtt elutazott a Hortobágyra, hogy ott kellőképpen töltekezzék. Aztán olyannyira töltekezett (a butykosból), hogy egy alkalommal arra ébredt - szigorúan a kilenclyukú híd szakrális kisugárzásának hatósugarán belül -, hogy egy kutya nyalja az arcát; az eb fajtáját nem örökítette meg az IK-hoz kapcsolódó szakrális őshagyomány, de minden bizonnyal magyar volt, vagyis komondor, netán kuvasz. Szörényi állítólag az első két hétben nem csinált semmit, "csak töltekezett" és nézte a nagy semmit (Petőfi rulez), aztán a munkát már nem lehetett halogatni és gyakorlatilag két hét alatt "összedobta" az István, a király zenéjét. Így volt, nem így volt, nem tudni; valahogyan biztosan volt, mert olyan nincs, hogy ami van, az sehogyan sincs.
Na, de orcánkat fordítsuk Kelemennére. Mikor az IK kapcsán szóba kerülnek a kezdetek, az ötletcsíra megjelenésének pillanata, előbb-utóbb valaki mindig felemlegeti az 1981-es Kőműves Kelement, mintegy hangsúlyozva, hogy tulajdonképpen ez volt a főpróba az 1983-as Opus Magnum előtt. Ez nem igaz. Tény, hogy a Kőműves Kelemen egy klasszikus rockopera (valójában rockballada) és zeneileg sokkal közelebb áll az IK-hoz, mint bármelyik későbbi Szörényi-darab a Veled, uram!-at is beleértve, de nem előképe, megalapozása az IK-nak, attól függetlenül létező (és értelmezhető) darab, hasonlóan erős üzenettel. Szerintem. Érdemes idézni Alföldit: "minden igazán fontos mű esetében elengedhetetlen, hogy az adott kor újra és újra "ránézzen" saját aspektusából" Alföldi reméli, hogy két igazán mai előadást sikerül létrehozni. A két mű (Kőműves Kelemen és István, a király) alapproblémája könnyen megfeleltethető a mai kornak, "így nem kell aktualizálni ahhoz, hogy elgondolkodtassa a nézőt, és azt a fajta élményt közvetítse, mint az ősbemutatók: az egymás felé fordulást, az egyfelé tartást." Alföldi megszólalásának oka, hogy idén nyáron nem csak az IK-t, hanem a Szörényi-Bródy szerzőpáros Kőműves Kelemenjét is ő rendezi, a bemutató a budapesti RaM Colosseumban lesz június 14-én. Alföldi a KK kapcsán is szabad kezet kapott az alkotótársak kiválasztásában. A produkció dramaturgja Vörös Róbert, koreográfusa Vári Bertalan lett (az IK30-ban is dolgoznak), és számos színészen is "osztozik" a két előadás. A Kőműves Kelemen címszerepében Stohl Andrást, a Vándor szerepében Blaskó Pétert, a falba épített feleség szerepében Radnay Csillát láthatja a közönség. Megjegyzem egészen elképesztőnek találom, hogy az önmagát Stohl Andrásnak álcázó Bordás őrnagy mi mindent bűnöz itt nekünk idén nyáron. Kezdi azzal, hogy befalazza a tulajdon nejét és utána lóra pattan, hogy Koppányként bejelentse igényét a regnáló magyar fejedelem anyjának meghágására. Ideje lenne posztolni róla valamit. De csak a jövő héten, most megyek és meghallgatom a Kőműves Kelement.
