István, a király

Friss topikok

István, a király - a Film!

Szerző: ik30 - 2013. 06. 24. 13:10

Szokták mondani két István, a király-film van: egyik a Koltayé, a másikat még nem forgatták le. Tegyük világossá: ha a Szörényi vs. Koltay szókapcsolatot beírjuk bármelyik keresőbe és rákönyöklünk az enterre, már tíz percnyi szörfölés után körvonalazódni látszik, hogy ez a két ember nem szívleli egymást, pardon, mondjuk inkább úgy, hogy kegyeskedtek eltávolodni egymástól a hosszú évek alatt. Szörényi világosan megfogalmazza, hogy ez miért van így, Koltay meg nem érti, és kikéri magának. Nézzük a tényeket és a legfrissebb (2012 végén induló) komment-háború legszebb pillanatait felvillantva tárjuk fel a mögöttes okokat.

Szörényi nyilatkozza ugye a Heti Válaszban, hogy számára egyáltalán nem furcsa, hogy Robi (Alföldi) rendezi az Istvánt. Lévén, hogy "a darab az ősbemutató idején is kortárs produkció volt. Götz Béla díszlettervező munkája, Novák Tata zseniális koreográfiái és egy remek darab talált egymásra, s Koltay Gábor szervezőtehetsége is sokat hozzátett az eredményhez." Majd következik a Koltay számára hidegzuhanyként ható mondat: "Akkor is így van ez, ha művészi vénája Gábornak például sosem volt. Alföldinek viszont van." WOW! - dobnak ilyenkor egy fonémát az usákiai képregényhősök és ütnek egyet mielőtt lapoznánk.

Hetekkel később a Heti Válasz "sugározza a Return of the Koltay című rövidfilmet", melyben a rendező hangot ad felháborodásának: "Szörényi Levente úgy érezte, nyilatkoznia kell a magyar kulturális és művészeti élet aktuális kérdéseiről. Az interjúban degradáló kijelentéseket tett személyemről, törekvéseimről, munkáimról, de - fenntartva a vélemény szabadságát - tudni kell, hogy az általa közzétett tények a valóságtól nagyon távol állnak. Lassan betelik a pohár" - fogalmaz a rendező, aki arról is ír, hogy korábban "barátok voltak" Szörényivel, majd így folytatja. "Az interjút olvasva elgondolkodom azon, vajon a szokatlanul személyeskedő indulatok mögött mi állhat? Esetleg nem arról van-e szó, hogy eltávolodásunk óta, 17 éve, igazi nagy művet, igazi sikert, amellyel milliók szívéhez lehet eljutni, nem sikerült Leventének produkálnia? Szörényi Levente részegnek titulálja az 1984-es szegedi István-bemutató résztvevőit. E hamis kijelentéssel önmagát minősíti. (vegyük észre, hogy Szörényi itt alkoholistának lett titulálva) A darab 25 éves évfordulója után most újra megalázza azokat, akik sikerre vitték művét, s akiknek élete végéig hálásnak kellene lennie? Még a darabért, az első, eredeti előadásokért rajongó milliókat is megsérti, hiszen ők így, az akkori résztvevőkkel, velünk együtt szerették meg a művet és raktározták el szívük legmélyén." Itt álljunk meg pár keresetlen szóra.

Anyámat többé ne lássam visszafelé nyilazni fehér lóról, ha Szörényinek bármilyen negatív érzete támadna a királydombi előadás rendezésével kapcsolatban. Ő a filmet utálja! De azt nagyon. Éppen ezért van az, amire Koltay is rámutat, hogy Szörényiék "mindeközben letiltják az ősbemutatóról készült filmem forgalmazását, bár az új és új generációk ma is a darab azon verzióját keresik." Azért azt keresik, mert nincs más. Minden más rögzített változat ugyanis valamelyik későbbi előadás felvétele, de azokat senki sem tekinti filmnek. Azok tévéfelvételek. A tévéfelvétel meg a film pedig olyan távol állnak egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől, de hogy a műfajon belül maradjunk, mint Gibson Rettenthetetlenje a Honfoglalástól.

Igen hosszan lehetne analizálni, hogy milyen lett Koltay 1984-ban bemutatott filmje. Ehelyett gondolkodjunk el a következőkön: a nyolcvanas évek közepén nem sokon múlott, hogy az István, a királyból nemzetközi produkció legyen. Tim Rice a Jézus Krisztus Szupersztár világhírű szövegírója többször járt Magyarországon, és megtekintette a darabot Szegeden és a Nemzeti Színházban. Szörényi elmondása szerint megállapodtak, hogy a királydombi előadásról készült filmet angolul feliratozva, Rice szövegével forgalmaznák Angliában. Igen ám, csakhogy miután Tim Rice megtekintette Koltay filmjét, Szörényi emlékei szerint lakonikusan csak annyit mondott: "Angliában a szerzők rég beperelték volna egy ilyen munkáért a rendezőt." Ezek után a téma lekerült a napirendről, mi meg harminc év után csak annyit mondhatunk: no comment.

Legközelebb azzal foglalkozunk, hogy milyennek kéne lennie egy István, a király filmek egy olyan országban, ahol a filmkészítésre szánt állami pénzek elosztásáért felelős intézmény reményeink szerint nem csak a nevében magyar és nemzeti.

5 komment

Címkék: film koltay szörényi istván a király bródy alföldi tim rice ik30 novák tata götz béla

A bejegyzés trackback címe:

https://ik30.blog.hu/api/trackback/id/tr85375703

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rosszpenz 2013.06.24. 16:53:40

ÁRPÁD ÉS KÖZVETLEN UTÓDAINAK KIREKESZTÉSE AZ ÁRPÁD-HÁZBÓL
Hihetetlennek, egyszerűen képtelenségnek tűnik a címünkbe foglalt anyag.
Pedig valóság, tagadhatatlan valóság, olyan valóság, amellyel történelmünk lapjait forgatva mindenki találkozik, méghozzá oly módon, hogy meg sem ütközik rajta: Árpádot, az Árpád-ház megteremtőjét, a névadót – kirekesztették az Árpád-házból. Mi több, nemcsak őt magát, de közvetlen leszármazottait is. Árpád-házi királyaink között ugyanis sem maga Árpád, sem fia, Zsolt, sem unokája, Taksony, de még dédunokája, Géza nagykirály sem szerepel. Mindnyájan ki vannak rekesztve. Pontosan olyan eljárás ez, mintha kirekesztenék a fatörzset a fából, a nedvességet a vízből, a humuszt a földből, az oxigént a levegőből.
Hivatalosan huszonhárom Árpád-házi királyról tudnak. Árpád és közvetlen leszármazói nincsenek köztük. Árpád-királyaink a hivatalos vonal szerint Szent Istvánnal kezdődnek. Ez a tény tagadhatatlan. Minden történelmi munkában ez áll.
...
A négy első Árpád-király alattomosan körmönfont kiszorítása királyaink közül csupán egyike a régi magyarság lejáratására irányuló nemzetellenes mesterkedéseknek. Tovább vizsgálódva ebben az irányban, világossá válik, hogy a kendőzések, torzítások, csúsztatások korai történelmünknek jószerint teljes egészére kiterjedő hálózata húzódik itt, s jószerint nincs régi történelmünknek egyetlen eleme sem, ami érintetlen maradt volna a hamisítók kezétől.

Grandpierre K. Endre

rosszpenz 2013.06.24. 16:57:03

...hat nap volt hátra a koronázás megtartásáig, addig, hogy a Szent Korona az új király szent homlokát érinthesse, arasznyi idő, hat rövid nap csupán, és akkor vágatva, lóhalálában egy ifjú tetemét hozta egy kis csoport, egy felmetélt testű, halálba dermedt ifjú, a koronázásra kijelölt új király, Szent Imre tetemét.
Hónapok teltek el így, halálos gyászban, reménytelenségben.
Végre összeszedte magát a nagy király, a gyönge kicsi ember csudálatos akarattal.
Ráocsúdott, hogy mit kell tennie.
Beintette magához bizalmas hívét, az áruló szakállas Budát. Megeskette őt a titoktartásra és megparancsolta, vágtasson a nyitrai várba és királyi parancsára hozza elébe az ott ártatlanul raboskodó Vazult, akit királyi felségjogával élve, királyi pecséttel ellátott rendeletével ezennel utódjává és a magyarok királyává nyilvánít.
Buda, a szakállas Buda alattomban Kysla-Gizellához, a királynéhoz osont.
Kysla gyorsfutárt küldött a nyitrai börtönbe, s a láncra vert Vazult a királyné parancsára megvakították. A szándékosan későn érkező Buda csak ezek után jött meg a király rendeletével, majd a vérző, borzalmasan megcsonkított Vazult a király elé vezette. Krónikáink így emlékeznek meg erről:
„Meghallotta ezt (a király tervét) Gizella királyné, tanácsot tartott Budával, ezzel az alávaló emberrel, és nagy hamarsággal elküldötte követét, név szerint Seböst, ugyanannak a Budának fiát abba a börtönbe, ahol Vazult őrizték. Sebös tehát megelőzte a király küldöttét, kitolta Vazul szemét, és ólmot öntött fülének üregébe, majd Csehországba menekült. Utána megérkezett a király küldötte (Buda), látta a megvakított szeműt, és azon módon, sebesülten vezette a királyhoz.” Egy szeretett ifjú tetemét hozta elébe a szakállas Buda csoportja, egy iszonyúan megcsonkított, felmetélt testű halálba dermedő ifjú, a Szent István koronájának viselésére kijelölt ifjú megvakított, még élő tetemét. A király elborzadt a véres látványtól, és keservesen sírni kezdett.

rosszpenz 2013.06.24. 17:04:24

A megközelíthetetlen Magyarország Géza trónra lépését követően – minden háború nélkül – mégis a nyugati hadak átjáró házává vált, s egyben ellenséges nyugati katonai egységek szálláshelyévé, annyira, hogy – miként erről hiteles kútforrások is beszámolnak: Magyarországon, magyar felségterületen „teutonok és hungarusok”, azaz germánok és magyarok háborúja folyt.

...

Már önmagában is figyelemkeltő, ha sok a gyermekkirály. Mert egyáltalán nem mindegy, hogy ki mikor lép a trónra. Miként már említettük, van egy optimális trónralépési idő, s ezt a súlyos kilengések ellenére történelmi számadataink is igazolják. Az uralkodáshoz érettség kell, szellemi-fizikai erő, ítélőképesség, tapasztalat és akarat: gyermek nem való trónra, mert nem alkalmas az uralkodással járó feladatok elvégzésére. A király tehát, ha gyermek, csak bábkirály, névleges uralkodó, akinek nevében mások döntenek: átmeneti és felemás megoldás; annál is rosszabb: a megoldás kikerülése, elodázása, elvetélése, amolyan álcázott interregnum, ahol a háttérből folyik az irányítás névtelen erőcsoportok által. Vagyis a nyílt vezetés helyett rejtett vezetés érvényesül, s ily módon a gyümölcsöt a névtelen fél szedi le, míg a kárvallás a cégérül emelt név viselőjét éri. Belül torzsalkodás folyik, mert a gyermekkirály mögött valamelyik érdekcsoport, hatalmi klikk ragadja kezébe a vezetést, s az ország érdek elvész a magánérdek mögött, a kül- és belpolitika egyaránt ingadozóvá torpan, az ország hatalmi helyzete kétessé válik, nő a külpolitikai sebezhetőség, s megerősödnek az ellenséges aspirációk.

1. Szent István (cca) 14 éves
2. Salamon 11 éves
3. II. István 15 éves
4. II. Géza 11 éves
5. III. István 15 éves
6. III. László 3 éves
7. Kun (II.) László 10 éves

Fue · http://www.english-hungarian.com 2013.06.24. 18:33:43

Igen, a film eléggé gáz volt már akkoriban is...

Megvannak valahol az eredeti felvételek? Nem lehetne újravágni?

vigyüktúlzásbaadolgokat 2014.02.13. 15:53:46

Szerintem nagyon jó volt a Koltay rendezte IK-film! Meg is vennénk DVD-n, ha kapható lenne a boltokban.