István, a király

Friss topikok

Szörényi Levente: „A kezdetektől koppányista vagyok”

Szerző: Eutropius - 2013. 07. 01. 18:20

Bármilyen furcsán hangzik, 1985-ben Aczél György, a Kádár-korszak kulturális irányítója volt az, aki betolta az István, a királyt az akkori Nemzeti Színházba. Ami abban az időben forradalmi tettnek számított. Legalább ilyen formabontónak ígérkezik Alföldi Róbert mostani értelmezése" - nyilatkozta Szörényi Levente az idén harminc éves magyar rockopera szegedi jubileumi bemutatója előtt.

Az 1983-as városligeti premier óta számos alkalommal, számos rendező, számos felfogásban álmodta színpadra a darabot. A Koltay Gábor-Novák Tata párostól Kerényi Imrén és Iglódi Istvánon át Szikora Jánosig. Kinek az értelmezése áll hozzád a legközelebb?

Inkább onnan közelítenék, melyek voltak a legfontosabb. Az 1983-as  premier nyilván megkerülhetetlen, hisz a Király-dombon a hét alkalom alatt több mint százezren látták, a róla készült filmre pedig egymillióan váltottak jegyet. De legalább ilyen fontos, amikor 1985-ben a darab bekerült a Nemzetibe. Az előző évi, szegedi Dóm téri színrevitel ugyanis annyira siralmasra sikeredett, hogy Boldizsár Miklóssal kénytelen voltam felkeresni Aczél Györgyöt, a Kádár-korszak kulturális irányítóját, hogy kipróbálhassuk a darabot más környezetben is. S bármilyen furcsán hangzik ma, 1985-ben Aczél volt az, aki betolta az István, a királyt az akkori Nemzeti Színházba. Ahol egyértelműen kiderült, két szereposztásban is, hogy a mű színházi körülmények között ugyanúgy megállja a helyét.

Az eddigi változatok alapvetően kosztümös, történeti színpadi tálalások. Kortárs megközelítéssel gyakorlatilag nem találkozhattunk. A jubileumi bemutató rendezője, Alföldi Róbert azonban épp újszerű, formabontó megoldásairól híres. Miként látod őt?

A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon régebben volt egy kortárs kísérlet, de az kudarcba fulladt. Lényegében ugyanazzal a kerettörténettel próbálkozott, mint a Jézus Krisztus Szupersztár: megérkeznek busszal a mai kor szereplői és átöltöznek az előadásra. De később ugyanazt csinálta Szikora János a Társulattal, ahol az énekes-színészek  farmernadrágban érkeztek és a végén úgy is távoztak. Alföldi Róbert valóban új színt fog hozni e harminc éves darab életébe. Túl vagyunk az első bemutatkozáson, a díszletmakettet is láttuk, valóban  impozáns. Úgy érzem, az ő személye garancia arra, hogy a mostani jubileum kapcsán az István, a királyt újfajta megközelítésben láthassa a közönség.

Az eredeti előadásban a történelmileg vesztes Koppány zeneileg veri Istvánt. Ezúttal viszont Stohl Andrással Feke Pál énekel szemben. Nem félsz, hogy zeneileg emiatt felborul a darab?

Stohl Andrással kapcsolatban bennem is vannak kérdőjelek. Nem annyira abban, hogy színészként és énekesként mennyire tudja előadni a dalokat, hanem hogy hosszabb távon miként bírja majd. Jelenleg tartanak a korrepeticiók, nyilván az a cél, hogy egyenrangúak  tudjanak maradni. Vidikál Gyula után valóban nehéz megfelelő Koppányt találni. Hangilag Feke Pali lenne a legjobb. De hát ő alkatilag nem olyan. Vikidállal kapcsolatban azonban muszáj elmondanom, hogy bár az 1983-as bemutatón, illetve az arra készült nagylemezen nyújtott teljesítménye révén jogosan vált nemzeti hőssé, már két évvel később a Nemzeti Színházban – ahol az eredeti szereposztásból egyedüliként játszott – sem tudta hozni a korábbi formáját. Nem hogy még később. A 2003-as csíksomlyói előadáson például – ahol a technikai adottságok miatt full playback ment az előadás - Varga Miklósnak legalább volt vér a pucájában, pontosabban hang a torkában és újra vette a dalokat. Miközben Vikidál Gyula az 1983-as szalagról énekelt.

Aktuális-e ma még az István, a király? Fel tudja-e eleveníteni 2013-ban azt a kétségkívül történelmi helyzetet, amelyben megszületett?

Közönségtalálkozón némi megütközéssel szokták hallani tőlem, hogy ha az darab 10 vagy 20 évvel később került volna színpadra, közel sem tudott volna ilyen emlékeket és érzelmeket kiváltani. Valóban szükség volt hozzá az akkori különleges kultúrpolitikai helyzetre. Amikor a pártbizottságban a fiatalabbak szerették volna saját képükre formálni a rendszert. Nem sokkal utána pedig a Köztársaság térről kihírlett, hogy ők úgy gondolták: István az ő emberük, Koppány pedig egy Nagy Imre-féle elbukott figura, aki adott történelmi helyzetben rosszul döntött. Sosem tudom meg, mi emögött az igazság, de egyáltalán nem tartom elképzelhetetlennek, hogy Maróthy Lászlóék ezzel győzködték ott egymást az öregekkel. Hogy figyelj, ez a jövőbe mutat. Ami persze úgy hülyeség, ahogy van. De végül is ezeknek a körülményeknek köszönhette, és köszönheti a mai napig a közönség, hogy a darab egyáltalán létezik.

De mégis, szerinted mi lehet ma az üzenete?

Ezt hadd ne én fejtsem meg. Főleg azóta, amióta az István, a király valóban tőlünk  függetlenül éli az életét. Az elmúlt évtizedekben többször elmondtam, hogy a magyar őskultúra szempontjából komoly krízishelyzetnek érzem a kereszténység felvételét. A kezdetektől Koppányista voltam. És a mai napig az maradtam. De ismétlem: teljesen mindegy, hogy mi szerzők mit gondolunk róla. A lényeg, hogy a műben mindez  borotvaélen táncoló pontossággal van kiosztva. S mindig rajtad múlik, hogy épp mit gondolsz bele. Hogy melyik oldalhoz húzol érzelmileg. Szellemileg. Vagy politikailag.

16 komment

Címkék: 1983 koppány vikidál stohl szörényi istván a király alföldi feke pál jávorszky béla szilárd

A bejegyzés trackback címe:

https://ik30.blog.hu/api/trackback/id/tr955386526

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

vitéz Beverneky (törölt) 2013.07.01. 21:00:03

Szörnyű, én azt hittem nem mindenki hülyül meg ha megörexik. :((

mikka 2013.07.01. 22:50:24

Stohl soha nem fog megfelelni Koppány szerepére bármennyire erőlködik. Se karizma se hang nincs hozzá ebben az emberben. Hibás választás egy ripacs rendező részéről.

tundrazuzmo (törölt) 2013.07.02. 00:04:36

Igaza van Szörényinek, amikor a saját gyászbeszédét mondja. Tényleg nem ugyanaz a kultúrpolitikai helyzet mint akkor. A fiatalokat már nem érdekli a darab mondanivalója. Ahogyan már Szörényi sem.

Ennek ellenére nem kellene Szörényinek a vén szenilis öregembert játszani, aki a cipőjét teszi fel a gázra, és belelép a teáskannába. Alföldi Róbert "forradalmi értelmezésétől" pusztán a nagy semmit várom. Stohltól viszont egyenesen a bukást. Koppány nem egy simapofájú emóscsávó volt, hanem egy olyan karakter, akitől István is félt. Tartok tőle, hogy ez nem fog lejönni ebben a szereposztásban.

Takács Sándor hentes és mészáros (Hatvan) 2013.07.02. 08:07:33

Nekem tetszik Szörényi e nyilatkozata (is).
Nekem éppen az jön le belőle, hogy a sokévi "őskutatás" és "vérjobboskodás" után sem vesztette el a józan eszét, a belátását... És nem védi mindenképpen Vikidált, csak azért mert jobbos, nem szidja mindenképpen Aczélt, csak azért mert komcsi volt stb. stb.

Az, hogy ő "koppányista"... na bumm :)

Takács Sándor hentes és mészáros (Hatvan) 2013.07.02. 08:09:49

@tundrazuzmo:
"Alföldi Róbert "forradalmi értelmezésétől" pusztán a nagy semmit várom."

Hát éppen azt mondja Szörényi, hogy az eddigi előadások is sok esetben és sok szempontból forradalmiak voltak :)

Gyingizik 2013.07.02. 08:27:50

Reméljük, nem valami görcsösen modernista, posztmodern zagyvalékot kapunk, habár ha jól értelmezem igen nagy esély van rá.

tettike 2013.07.12. 12:24:08

Alföldi eddig bármihez nyúlt, minden sikeres lett. Elég a Csárdáskirálynő, vagy a Cigány szerelem példája, amik hatalmas sikert értek el Szegeden. S ha valaki, aki most szidja, látta volna bármelyikben is Stohl Andrást, akkor nem mondaná, hogy nincs hangja. De a you toube-on meg lehet nézni. Fantasztikus hangja van és biztos vagyok benne, hogy isteni Koppány lesz. Az ekézők pedig úgysem nézik meg, hiszen ők már előre eldöntötték, hogy ez csak rossz lehet... Mi pedig, akiknek már meg van a jegyünk is, majd eldöntjük a bemutató után, hogy milyen volt a felújított István a király!

Rece Fice 2013.08.21. 00:46:18

@vitéz Beverneky: És mit mondott a tükör ?? :-))

Rece Fice 2013.08.21. 00:47:06

@mikka: Remek, hogy ekkora szakértő vagy. :-)

Rece Fice 2013.08.21. 00:48:24

@tundrazuzmo (törölt): Okoska mindent tud. :-) Személyesen ismerte Koppányt. :-))

vitéz Beverneky-annó dacumál sulcus (törölt) 2013.08.21. 09:21:49

@Rece Fice:
Kérdezd Szörényit, aki a múlt rendszerben igen jól élt és alkotott (igaz nem koppányistaként mert akkor még mások voltak az elvárások a rendszer által futtatott zenészekkel, művészekkel kapcsolatban)

Rece Fice 2013.08.21. 14:48:34

@vitéz Beverneky-annó dacumál sulcus: Na, pont Szörényiékre mondod, hogy a rendszer által futtatott zenészek voltak? Nézz egy kicsit utána. A rendszer ELLENÉRE népszerű zenekar volt az Illés és a Fonográf.
"Londonban a kritika elismerően szólt a magyar zenekarról, kiemelték a sajátos nemzeti stílust, valamint a politikus hangvételű dalaikat („A zene mellett a fiatal magyar közönségnek Bródy János ad politikai tartalmú szövegeket. A magyar művészetben napjainkban a társadalomkritika dominál. Egy dal, amely a látszólag egyszerű Amikor én még kissrác voltam címet viseli, valójában az ötvenes évek politikai hibáinak éles reflexiója. Más dalok a békéért szólnak, vagy a bürokráciát támadják”.)

Londonban interjút adtak a BBC–nek (az interjúra a Small Faces–el közös koncert után került sor). Hazaúton Münchenben koncerteztek, március 14.–én érkeztek haza fellelkesülve, feltöltődve az angliai utazástól. 1970. április 26–án kezdték volna el forgatni filmjüket Mészáros Mártával, ennek zenei anyagát tervezték nagylemezen kiadni.

A forgatásból azonban semmi sem lett, a forgatást váratlanul leállították, az ORI eltiltotta őket, megtiltották, hogy Budapesten 8 hónapig fellépjenek, a Hanglemezgyár elzárkózott lemezeik kiadásától, bár Koncz Zsuzsa nem tartozott az eltiltás hatálya alá, a „Szerelem” című lemezét a Magyar Rádió bojkottálta, mert a Szörényi – Bródy szerzőpáros szerepelt rajta. Hivatalosan semmiféle elmarasztalást nem kaptak, mindenki értetlenül állt az események előtt"

vitéz Beverneky (törölt) 2013.08.21. 15:12:00

@Rece Fice:
Szegénykéim, de rossz soruk volt.
Lehet, hogy gyűjtést kéne szervezni nekik.
De legalább egy helyet a terror házában, a kommunizmus elnyomottjai között.
Az egy dolog, hogy Szörényi szereti magát az elmúlt rendszer üldözöttjeként feltüntetni.
A mostani fiataloknak ezt el is tudja adni, mert ez most trendi.

Rece Fice 2013.08.21. 15:19:01

@vitéz Beverneky: Szó nem volt arról, hogy rossz sorsuk volt. Jó zenészek, jó együttes, jókor voltak jó helyen.
De nem voltak a rendszer támogatottjai és/vagy kiszolgálói. Népszerűek voltak, jól kerestek. Ennyi.

vitéz Beverneky (törölt) 2013.08.21. 17:26:59

@Rece Fice:
de lázadók, forradalmárok és Koppányok sem!
Ennyi.

Rece Fice 2013.08.22. 09:55:00

@vitéz Beverneky: Gyakorlatilag nem. De ezt nem is mondta senki. Néhány számukban viszont -Bródy szövegeiben- igen. Lightosan, de igen.